Az alkohol és az idegrendszer: hogyan befolyásolja az ivás a gondolkodást és a lelkiállapotot?

Az alkohol régóta része az emberi életnek, legyen szó ünneplésről, társasági összejövetelekről vagy a mindennapi stressz oldásáról. Túlzott, mértéktelen fogyasztása súlyosan károsíthatja az agyat. Ez hatással van arra, hogyan gondolkodunk, hogyan hozunk döntéseket, és hogyan érezzük magunkat lelkileg. Gyakorlatilag az életünk minden egyes részét befolyásolja ez a fajta működés.

Az alkohol hatást gyakorol az agy kémiai folyamataira. Ellazít, mert lelassítja az agy egyes részeinek működését, de ezzel együtt rontja a figyelmet, a reakcióidőt és a döntéshozatalt is. A körülöttünk lévő világot torzítja, emiatt máshogy viszonyulunk a minket érő hatásokra. Ezért fordul elő, hogy az ittas ember nehezebben összpontosít, lassabban reagál, és hajlamos meggondolatlan döntéseket hozni. 

Ha valaki sokat iszik, megtörténhet, hogy másnap nem emlékszik az előző estére. Ilyenkor az agyunk úgy üzemel, mint egy kamera, ami ugyan be van kapcsolva, de a rögzítés nem működik rajta. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás hatására akár teljes emlékezetkiesés is előfordulhat. 

Ha valaki rendszeresen sok alkoholt fogyaszt, az agyában változások történnek. Az emlékezőképesség és a figyelem csökkenhet, a gondolkodás lelassulhat. Az agy egyes területei idővel károsodhatnak, ami tartós figyelem- és memóriazavarokhoz vezethet. Ezenkívül a demencia is összefügghet a tartós alkoholfogyasztással. Utóbbi nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú évek kemény munkája kell hozzá.

A nagyon súlyos italozás olyan betegségeket is okozhat, amelyek miatt az ember folyamatosan zavarodottnak érzi magát, nem tud rendesen gondolkodni, és nehezen emlékszik a dolgokra. Ezek főként azoknál fordulnak elő, akik évekig napi szinten fogyasztanak nagy mennyiségű alkoholt. Az alkoholizmusnak van egy olyan szintje, amikor alkohol nélkül már nem „működik” a függő: nem tud a szer nélkül elindulni a napi teendőit elintézni, nem képes a társas kapcsolatok fenntartására, érdektelen másokkal szemben; szer nélkül már nem funkcionál. Ez összefügg a toleranciaszint növekedéssel. Úgy tűnik, hogy az alkohol segít egy darabig, de aztán mindig szétesik az alkoholisták élete. Az alkohol egy démon, vagy a sárga sátán, ahogy Jack London A sárga sátán című regényének címe is találóan mutatja. 

Sokan az alkoholt stresszoldásra használják, de valójában hosszú távon épp az ellenkezője lesz az eredmény. Mivel elnyomja az agy természetes működését, a rendszeres ivás növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának kockázatát. Az alkoholhoz hozzászokott emberek egy idő után kevésbé éreznek örömöt a hétköznapi dolgokban, és könnyen kedvetlenné vagy fásulttá válhatnak. Megfigyelhető jelenség, amikor mindent unalmasnak vagy netán semlegesnek éreznek maguk körül. Nem köti őket már érzelem a körülöttük lévő világhoz.

Ha valaki úgy érzi, hogy az ivás már befolyásolja a mindennapi életét vagy a lelkiállapotát, érdemes segítséget kérni. Támogató csoportok, pszichológusok és életmódbeli változtatások mind hozzájárulhatnak a szer elhagyásához, a közérzet javításához. Az alkohol rövid és hosszú távon is befolyásolja az agy működését. Nem elég elégszer hangsúlyozni, hogy az alkohol egy drog, méreg a szervezetnek, hiába legális, hatalmas károkat okoz mind az egyénben mind pedig a családokban, nagyobb közösségekben. A világon növekvő alkoholisták száma pedig azt mutatja, hogy egyre többen nem tudják magukat a mértékletességhez tartani, elvesztik a kontrolt saját testük, viselkedésük fölött. Adjunk magunknak esélyt egy jobb, egy testileg és szellemileg is magas minőségű életre.

„De ez nem az ingyen élvezetek világa. Az ember vaskövetkezetességgel megfizet értük: az erőért megfelelő gyöngeség jár, minden magaslatért a velejáró mélység, minden képzelt isteni percért ugyanannyi idő a csúszás-mászás iszapjában. Minden diadalért, mely az élet hosszú napjait és heteit őrült és pompás pillanatokba sűríti, annyival rövidebb élet a fizetség, s gyakran súlyos uzsorakamat is ráadásul.” 

(Jack London – A sárga sátán)

Szerző: Osbáth Bence